Az RMDSZ-ben kirobbant konfliktusok, viták miatt szükségessé vált az RMDSZ Etikai Bizottságának létrehozása. Az Etikai Bizottság nem fejt ki politikai tevékenységet, úgy működik, mint a becsületbíróság. Felettes egyházi hozzájárulással, az RMDSZ kérésére a bizottság egyik egyik tagja Csiszér Albert brassói főesperes. /Boros Erika: Miért szükséges az RMDSZ keretén belül létrejött Etikai Bizottság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./
1996. november 13.
Georg Klaus Erdélyi krónika című munkája most jelent meg először magyarul. A szerző a 17. század legjelentősebb erdélyi szász történetírója, annak a szász nemzeti identitásnak a képviselője, amelyet az erdélyi fejedelemség iránti elkötelezettség jellemez. A terjedelmes munka nemcsak az 1608-1665 közötti Erdély történetét öleli fel, hanem a királyi Magyarország, a Habsburg-birodalom, a török Porta, Moldva, Havasalföld, Lengyelország, Csehország, Svédország történetéhez is gazdag anyaggal szolgál. A könyv /Siebenbürgische Chronik/ csak két évszázad múlva jelent meg nyomtatásban, 1864-ben. A román fordítás 1965-ben látott napvilágot, a német utánnyomás 1969-ben, Grácban. Jakó Zsigmond fogalmazta meg, hogy a művet hozzáférhetővé kell tenni magyarul. A fordító, Vogel Sándor történész, Apácán született, Brassóban érettségizett. A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem első éves hallgatója volt 1959-ben, amikor felszámolták a magyar egyetemet. Vogel Sándor 1986-ban elkészült a fordítással, a Kriterion Kiadó tervbe vette a kiadását, azonban a cenzúra azt nem engedélyezte. Vogel Sándor 1989-ben Magyarországra települt, tovább dolgozott a kéziraton, elkészült a munka kritikai kiadása, végül a Magyar Tudományos Akadémia /MTA/ vállalta a könyv kiadását. /Boros Erika: Az erdélyi reneszánsz határvidékén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./
2000. szeptember 22.
A brassói Transilvania Egyetem román-magyar szakán szept. 23-án kerül lesz a felvételi vizsga. Azok, akik még be szeretnének iratkozni, szeptember 27-ig megtehetik Csíkszeredában, az egyetem kihelyezett karán. A Bolyai Nyári Akadémián is előadó dr. Mihaela Gheorghe egyetemi oktató szerint a Székelyföldön nagy a hiány szakképzett, elsősorban román nyelv és irodalom tanárokban, oktatókban, ezért indítják a román-magyar profilon a csíkszeredai 25 fős csoportot. A brassói Transilvania Egyetemre azok is kérhetik áthelyezésüket, akik az ország bármelyik egyetemén román-idegen nyelv (köztük magyar is) szakra felvételiztek és legalább 5-ös eredményt értek el. A román-idegen nyelv szakon elindították a távoktásos képzést is. Évi 350 dollár tandíj ellenében a hallgatók nyomtatott egyetemi jegyzeteket, kazettákat kapnak, rendszeres konzultációkon vehet részt. A Transilvania Egyetemen a magyar nyelv és irodalmat Pásztori Klára és dr. Boros Erika tanárok oktatják. /Továbbtanulási lehetőség. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 22./Megjegyzés: Pásztori Klára és dr. Boros Erika az Áprily Lajos Líceum /Brassó/ tanárai.
2000. december 14.
Brassóban dec. 17-én a belvárosi katolikus templomban az ezeréves kereszténységet és a keresztény államiságot ünnepelik Apáink arcán című irodalmi műsorral. A műsor Boros Erika összeállítása. /Apáink arcán. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 14./
2009. július 18.
Július 9-12-e között Kecskemét látta vendégül a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége (KITÁSZ) vándorgyűlését. A KITÁSZ közel két évtizede működik, és a teljes Duna-tájat lefedi, számos tagszervezete van a Kárpát-medence különböző pontjain. A magyar nemzet békés újraegyesítése meglehetősen lassan és keservesen halad előre, ha ugyan halad, nyilatkozta Medvigy Endre irodalomtörténész, a KITÁSZ elnöke. „A magunk szerény eszközeivel megpróbálunk valamit tenni a magyarság szellemi egységének erősítéséért. ” Az idei vándorgyűlés címe: Határtalan hazában. Eljöttek a Berzsenyi Társaság, a Székelyföldön működő kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület, a Muravidék Baráti Kör tagjai, és érkeztek Kassáról, Zentáról és a Kárpátaljáról is vendégek. A kecskeméti vándorgyűlést Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus, a Katona József Emlékház vezetője és Medvigy Endre elnök nyitotta meg. Számos érdekfeszítő előadás hangzott el, többek között: Szabó Dezsőről (Szőcs Zoltán közíró, a Szabó Dezső Emléktársaság elnöke), Kőrösi Csoma Sándor és a mai magyar nemzettudat (Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Egyesület elnöke), Petelei István és az erdélyi novellaköltészet a századfordulón (Boros Erika irodalomtörténész, egyetemi docens), Sütő Andrásról (Nagy Pál, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke), Lászlóffy Aladárról (Bertha Zoltán irodalomtörténész), A délvidéki magyar irodalom és a magyarkanizsai alkotótábor antológiája (Tari István költő), Czine Mihályról (N. Pál József irodalomtörténész), Esterházy János élete és halála (Molnár Imre történész), Az írás szerepe a moldvai csángómagyarság sorsában (Halász Péter néprajztudós, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület titkára). Nagy Pál irodalomtörténészt a Sütő András Baráti Egyesület elnöke számára nagy élmény volt a vándorgyűlés. Sokan kérdeztek Sütővel kapcsolatos dolgokat, hiszen a találkozó résztvevői, a kárpátaljai, muraközi egyesületek, irodalmi társaságok vezetői és a kecskeméti irodalmárok ismerik és nagyra becsülik Sütő András életművét. A KITÁSZ semmiféle anyagi támogatást nem kap a jelenlegi magyar hatóságoktól. /Bölöni Domokos: Katona József és Kodály Zoltán szellemiségének őrzői. Határtalan hazában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./
